Nem, nem vittek el az ufók:) Jót kuncogtam magamban, mikor megláttam mi volt az utolsó bejegyzésem. De nem tűntem el, csak nem írtam, mert nem volt mit. Vártam a telefont, tegnap meg is jött, szeptember 11. 9 óra, Vác, jód izotópos kezelés. Azt hiszem meg fogom jegyezni a dátumot.
Hétfőn újra munkába álltam, 2 hónap táppénz után elég fura volt. Tulajdonképpen mondhatom, hogy teljesen jól vagyok, a tokazsibbadást, a puklit, és a szurkálást leszámítva. De az első tompul, az a második lapul, az utóbbi ritkul, úgyhogy van arra némi esély, hogy újra normális leszek. Mármint amennyire előtte voltam. Erről egy ősrégi vicc jut eszembe:
Doktor úr, ha leveszi a gipszet, tudok majd zongorázni? - Hát persze. - De jó, eddig nem tudtam.
A súlyommal viszont nagy bajban leszek. Vagyis vagyok én már most is, de nagyon nehezen tudom tartani is, fogyásra pedig esélyem sincs. Ezt még vajon mondhatom átmeneti állapotnak? Abban bízom, hogy most hogy dolgozom, hátha leugrik egy pár kiló, ami megadja a kezdő lökést. Az év elején olyan jól ment, de jött ez a nyavalya, és feladtam, pedig az elmúlt 20 évben nem voltam ennyire elszánt mint most.
Mindjárt elérem az 500 oldalmegjelenítést. Éljen! :)
Az 500. látogató kap egy ingyen hamburgert :) Ha hoz hozzá uborkát :)
Nahát, hogy mit találtam. Én biztosan nem olajban sütném ki, de milyen lehet ez sütőben sütve? Ez persze megint csak nem pajzsmirigy, hacsak az nem, hogyan szedjünk fel még több kilót pajzsmirigy eltávolítás után. De persze valamilyen teljes kiőrlésű lisztből, pl. grahamből fog készülni, és sovány húsból. Szóval nem hizlal ez, igaz, nem is fogyaszt.
Na jó, éjszakára nem írok ilyenek, mert megüli a gyomromat, és nem fogok tudni aludni. De ezen még gondolkozzunk, jó? :)
Köszönöm szépen a "betegélmény-beszámolót"! Nagyon remélem, hogy mostanra teljes a gyógyulás, mellyel még zavartalanabbá válhat a szerelem is :)
VálaszTörlésÜdvözlettel.
Én köszönöm, hogy elolvastál. Alig vártam, hogy legyen végre egy hozzászólás, egy név-még ha így, "névtelenül" is- a számok mögött. De ahogy elolvastam a Te blogodat, arra eszméltem, bárcsak ne olvasna senki, bárcsak ne kellene ilyeneket írnunk. Torokba gombócot szorító érzéssel olvastam soraidat, teljesen átéreztem a történetedet.
VálaszTörlésAmi igen, folytatódik, a Tiéd is szerelmesen még jó sokáig :) Várom a továbbiakat, remélem hamarosan jó híreket olvashatok Nálad. Nálad is. :)
...kedves vagy, köszönöm szavaid.
VálaszTörlésHa számít, a szerelem azóta is izzik :) ...állapotommal kapcsolatosan biztonsággal szóló "jó hírek" még nincsenek, de nem adom fel én sem.
Még egyszer köszönöm visszajelzésed!
Sok jót és szépet Neked! :)
Mivel nem találtam más módot azon kívül hogy a facebook profilommal, nyilvánosan írjak hozzád, hát itt írok. Remélem kapsz értesítést.
TörlésÉppen most olvastalak azóta újra, az időszerűt, éppen időszerűen.
Ha jól gondolom tegnap megvolt a kezelés, remélem jól viselted, és hamarosan olvashatom a beszámolót.
Gyönyörű volt, megható a lányokról szóló bejegyzésed is, kár hogy ott nem lehet "lájkolni" :)
Amit a professzor asszonynál történt dolgokról írtál, annyira át tudtam élni. Nálam is volt egy mondat: EZ NEM HALÁLOS BETEGSÉG, ami ilyen hatással volt ránk. Milyen súlyuk tud lenni a szavaknak. Mintha ott akkor egy hatalmas követ vettek volna le a mellkasomról. Újra kaptam levegőt.
Nagyon örülök, hogy Te is jó híreket kaptál:)
Kitartást és sok erőt kívánok! :)