Fél éve az első jó hír! Tegnap hívtam először a Professzor Úr titkárnőjét, akkor még úgy látta, hogy adminisztrálásra vár, ma már közölte is, hogy tulajdonképpen ráérek az endokrinológiára menni, mert ebben nem volt semmi rosszindulatú. Egy ilyen egyszerű mondattal, akkora terhet vett le a vállunkról. Eltolta a felhőt, ha nem is teljesen, de csak kukucskál az a nap. :)
A férjemmel szóba került a Függetlenség napja, erről eszébe jutott, hogy én úgyis éliennek hívom ezt az "izét", (ami ugye már nincs is) milyen találó ezen a napon, ilyen hírt kapni.
Beszéltem az endokrinológus asszisztensével, kedden odamegyek, az ő kezébe adom a soron kívüliségre feljogosító papírt, és majd idővel szólítanak. Ez is valami. Aztán várom az izotópos vizsgálatot. Vagyis hát várja a fene, csak szeretnék túl lenni rajta. Ha kell, muszáj azt? Persze biztosan, ha ők azt mondják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése