Fél lábbal otthon.

Újra álmatlanságban szenvedve, de most kivételesen ezer okot tudok felhozni szervezetem védelmében. Az egyik a hazafelé húzó szívem izgalma, hiszen mindjárt indul Apa értem. Juhhé :) 

A mindjárt az kicsit relatív, hiszen 2:49 van, de már csak órák kérdése. A másik ok, egyik szomszédasszonyom horkolása, ami lehet, hogy csak kifogás, mert ha tudnék aludni ebben a nagy melegben, amit a vadi új paplan nyújt, biztosan nem zavarna. Na, ha nem is ezer, de 3 ok kifejtve.

Most nem vagyok online, és az első nap leírását nem látom, nem tudom írtam-e a szomszédasszonyokról, ha nem, most jobb dolgom nem lévén, pótolom, ha igen, ismétlem.

Telefonban annyit tudtam meg, hogy eléggé nagy lesz a korkülönbség, vagyis én kilógok a sorból, mert a hozzám legközelebb lévő is 58-as születésű. Mégsem vele találtam meg a hangot, hanem a sokkal fiatalabbnak látszó 52-essel. Ő már itt volt mikor jöttem, tőle meg sem kérdezték, hogy szeretne-e jönni kedden, őt akkorra rendelték. Nem egészen értem, igaz kicsit messzebbről jött, de aznap vele sem történt semmi, ha jól tudom. Viszont megnyerte az ablak melletti ágyat. Ami jó, mert én már csak a másik szélsőt választhattam –középső az nálam kizárt- és így nekem jutott, egy már-már félig az ágyamon lévő asztal, ami jó szolgálatot tett a laptop miatt. Vele jártunk sétálni, vele voltam egy turnusban a kajánál, mert ügyesen úgy van megoldva, hogy egy négyágyas szobában, egyszerre csak 3 ember tud asztalhoz ülni, de igazából csak kettő tud kényelmesen enni, ezért feleztünk. Szekrény is csak 3 van. Jó, ez nem szálloda, tudjuk. Neki is éppen aznap volt a második műtétje, mint nekem, csak egy pesti kórházban, és hasonló állapotban vannak is a sebeink. Sőt, valamire hasonlóan is reagálnak, mindkettőnké kicsit viszketett, kipirosodott, tegnapelőtt estére. A pirosság maradt, kíváncsi vagyok a férjem lát-e különbséget ahhoz képest, hogy utoljára látta. Mindjárt !!! :)

Akkor menjünk ágysorrendben. A következő sorstársunk 48-as, ő a tapasztalt, szegény már ötödszörre jár itt, azt hiszem az ő kálváriája 97-ben kezdődött. Először megijedtem mikor meghallottam, hogy visszatérő, visszaeső, hát van ilyen is? De ahogy látom, egy jó kedélyű, életvidám hölgy, szóval még azt is túl, illetve azzal is lehet együtt élni, hogy neki a szervezetében, több helyen, többek között a tüdejében is voltak, talán vannak is apró göbök. Rendszeresen jár *tumor marker vizsgálatra, -ha jól írom, ennek még utána kell néznem-, néznek a vérében Thyreoglobulin szintet, ami jelzi hogy van-e valahol. Az a szint elméletileg, egy egészséges emberben nulla, neki mindig is „valamennyi” szokott lenni, ha a fölé megy, akkor jönnek további vizsgálatok illetve a jód izotópkezelés. Tőle tudtam meg azt is, hogy a pajzsmirigy rosszindulatú élienje, az, amelyik a testben bárhová elvándorolva, megtartja a pajzsmirigy tulajdonságát, ezért lehet PM-ként kezelni, pl. jódizotóppal. Ami nekünk jó. Ő nagyobb adagot kapott, többfajta vizsgálatokkal.Igaz, nekem azt mondták ez nem terjed. Akkor hogy is van ez?

A harmadik, a közvetlen ágyszomszédom, szegény úgy járt, hogy csak ma kapja a kezelést, mert nagyon aktív maradt a pajzsmirigye, hiába hagyta abba az Euthyroxot egy hónapja, a TSH szintje nem ugrotta meg a kellő szintet, ezért neki is injekcióval kellett felhozni, amiből tegnap kapta meg a másodikat. (na ezt tuti írtam) Így csak szerdán mehet, amiért nagyon-nagyon sajnálom. Így ő volt a mi pizza futárunk, büféjáratunk.

Délután az Arénapizzériából rendeltünk pizzát, amit nem bántunk meg, mert nem sajnálták a feltétet, finom volt a tészta, így azt is megbocsájtottuk neki, hogy nem „nyúlott” a sajt, ahogy szerettük volna, mert azt bizony kicsit szűken adagoltál. Kibontottuk a kölyökpezsgőt is, hát kicsit se pukkant, de buborék sem volt benne, így nem csoda. Pedig szerintem illett volna neki buborékozni, hiszen szénsavas. Lehetett valamikor. Kellett nekem spórolni a súllyal. Azért vettem műanyag üvegest, hogy ne kelljen az üveg üveget cipelni. Kár volt.

Amindenit, egy teljes oldalt írtam :)
Most gyorsan megyek, közzéteszem, és megpróbálok aludni egy kicsit. Tegnap is hajnalban tudtam aludni a legjobbat, de hajnali 7 órakor a reggelit hozó fiú nem bírta összerakni a képet, hogy ahonnan elvitte a göngyöleget oda le is tehetné a frisset. Ezért felkiabált minket. Köszöntük szépen. 

*Közben tumormarkernek utánanéztem, linkeltem, szarul hangzik. 

 

Először is mert hazafelé, másodszor mert Balázs Fecó, akit imádunk. Hogy pont 1975-ös szám az csak a véletlen műve, de az egy jó évjárat. Akarom mondani, a legjobb :)